Egy kis uniós ország drámai mértékben megemeli védelmi kiadásait.
Litvánia elnöke pénteken bejelentette, hogy az ország 2026 és 2030 között a bruttó hazai termékének öt és hat százaléka közötti mértékben növeli védelmi kiadásait.
Gitanas Nauseda a sajtónak tett nyilatkozatában a védelmi tanács ülésén született döntést történelmi jelentőségűnek minősítette, amelyet az orosz katonai agresszióval kapcsolatos aggodalmak indokoltak.
Litvánia jelenleg a bruttó hazai termékének kicsivel több mint három százalékát szánja védelmi költségekre. Nauseda elnök mai bejelentése révén Litvánia lett az első NATO-néppé, amely célul tűzte ki, hogy a GDP-jének öt százalékára emeli védelmi kiadásait. Ez a lépés összhangban áll Donald Trump korábbi amerikai elnök azon kijelentésével, amely a katonai kiadások növelését sürgette.
"Az orosz katonai fenyegetés, bár nem közvetlenül támadó jellegű, mégis valós kockázatot jelent. Fontos, hogy a jelentősen megnövelt erőforrásokat a védelem és az elrettentés érdekében hatékonyabban mozgósítsuk. Noha a NATO-tagságunk biztosítja a védelmünket, ennek hatékonysága csak akkor garantált, ha mi is aktívan részt veszünk saját védelmünk megszervezésében" - nyilatkozta az államfő.
Kestutis Budrys litván külügyminiszter az X-en közzétett üzenetében emellett felszólította a NATO többi tagállamát: kövesse Vilnius példáját, hangsúlyozva:
"Az időszak, amikor csak ülünk és várunk, véget ért." "A nehéz idők merész vezetést és bátor döntéseket követelnek" - fogalmazott.
Donald Trump a múlt héten bejelentette, hogy a NATO-tagállamoknak a bruttó hazai termékük öt százalékát kellene a védelemre fordítaniuk, ami jelentős növekedés a jelenlegi, két százalékos elváráshoz képest. Hangsúlyozta, hogy "minden egyes tagállam képes lenne ezt a beruházást megtenni."
A javaslatot máris számos NATO-tagország kritikával illette: Olaf Scholz német kancellár világosan kifejezte távolságtartását a felvetéssel kapcsolatban, míg Guido Crosetto olasz védelmi miniszter megjegyezte, hogy a gazdasági válság időszakában "ez komoly akadályokba ütközhet".
A kiadások terén jelenleg Lengyelország vezeti a listát, hiszen GDP-jének több mint négy százalékát fordít erre a célra. Varsó azonban már jelezte, hogy szeretné növelni ezt az arányt a jövőben.
