A Svábhegyen lenyűgöző kiállítást rendeztek, ahol a becsapódó kisbolygók lenyomatát őrző darabokat csodálhatják meg az érdeklődők.
A magyar kutatók a világ élvonalába tartoznak a Földbe való becsapódás előtt felfedezett kisbolygók detektálásában. Eddig 11 olyan kisbolygót fedeztek fel a csillagászok, amelyek a megfigyelésük után pár nappal vagy néhány órával be is csapódtak a Földbe.
Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatásvezetője három ilyen kisbolygót is felfedezett már, ami a nagy amerikai égboltfelmérő programok fényében egyedülálló teljesítmény - emelték ki a közleményben.
A 2022 EB5 egy három méteres kisbolygó volt, amely Izlandtól északkeletre robbant fel a légkörben az Atlanti-óceán felett.
A 2023 CX1 kisbolygó egy körülbelül 2 méteres méretű kondritos anyagú égitest volt, amely Normandia partjainál, a francia Saint-Pierre-le-Vieger település közelében érkezett a Földre. Ezzel szemben a 2024 BX1 a harmadik felfedezett kisbolygó, amely mindössze fél méteres kiterjedésével kisebb, de rendkívüli és ritka anyagának köszönhetően jelentős fényvisszaverő képességgel bírt. A darabjai Berlin keleti részén, Ribbeck környékén hullottak le.
A kisbolygókból megmaradt meteoritdarabok most a nagyközönség számára is megtekinthetővé válnak a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet látogatóközpontjában, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. A becsapódott kisbolygók közül kettő meteoritjai és kőzetszövete szerepel az anyagban.
A gyűjtemény újabb magyar vonatkozású meteorittal gazdagodott: a 2012-ben földre zuhant Kassai meteorit egy lenyűgöző példánya is látható a kiállításon. Ez a különleges meteorit egy olyan tűzgömb kíséretében érkezett, amely a Magyarország fölött is jól látható volt, teliholdnál is fényesebben ragyogva, és egy figyelemfelkeltő robbanással robbant fel.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló programjai során a közönség egy különleges kiállítást tekinthet meg, amely magában foglal egy kiállítóvitrint és egy vizsgálómikroszkópot is. A tájékoztatás alapján az intézet vezetésével egy 2016-os GINOP pályázat révén létrejött egy olyan innovatív K+F műhely, ahol a csillagászati képalkotás, a digitális kamerák fejlesztése és a kapcsolódó szoftvertechnológiák területén nemzetközi szinten zajlik a munka. E helyszín nem csupán a tudományos kutatás fellegvára, hanem a csillagászat iránt érdeklődők számára is izgalmas felfedezéseket ígér.
"A CSFK és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium konzorciuma világszinten is egyedülálló bolygórendszeres kutatóműhellyé vált, ahol a protoplanetáris korongoktól a távoli üstökösfelhőkön át a belső törmelékzónákig, a földközeli kisbolygókon keresztül a lehulló darabok kereséséig és laboratóriumi elemzéséig minden témával foglalkozunk, az optikaitól az infravörös tartományon át a rádiótartományig terjedő hullámhosszakon. Folyamatosan üzemelő rendszereink a Földünkre veszélyes égitesteket a felfedezéstől egészen a lehulló darabok megtalálásáig képesek követni" - írták.
