A jelenlegi helyzet szerint az európai gazdák sorsa nagyban összefonódik az orosz piaccal, ami aggasztó következményekkel járhat. Az oroszok szerepe a mezőgazdasági láncban kulcsfontosságú, és ha a viszonyok nem javulnak, az komoly nehézségeket okozhat az
Az Európai Unió egy új javaslatot terjesztett elő, amely az orosz és belarusz műtrágya-importvámok emelésére irányul. Az Európai Bizottság célja, hogy az importvámok megemelésével ösztönözze az unió területén zajló műtrágyagyártás újjáélesztését, ezzel támogatva a helyi termelést és csökkentve a külső függőséget.
Az Európai Bizottság előterjesztette az Európai Tanács számára azt a rendelettervezetet, amely új importvámokat javasol az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező műtrágyákra. A legfrissebb statisztikák szerint 2023-ban az Oroszországból behozott műtrágyák a tagállamok összes importjának több mint 30%-át képviselték, és 2024-re az európai mezőgazdaság még inkább függővé válik az orosz műtrágyáktól. Ezzel párhuzamosan az EU saját műtrágyagyártása a földgáz árának növekedése miatt súlyos nehézségekkel küzd. Az Európai Bizottság megállapította, hogy az orosz gyártók alacsony termelési költségeik révén jelentős nyereségekre tesznek szert, ami komoly piaci dominanciát biztosíthat számukra, ezzel veszélyeztetve az európai műtrágyaipar fennállását - olvasható a FruitVeB jelentésében.
Az európai mezőgazdasági termelők az utóbbi hónapok során egyre fokozódó aggodalmukat fejezték ki a nitrogénműtrágyák árának jelentős növekedése miatt. Ahogy a tavaszi vetési és műtrágyázási szezon közeledik, ez a feszültség és bizonytalanság még inkább felerősödik.
Mi zajlik a piacokon, és miért tapasztalható az árak emelkedése? A 2023-as év során, valamint 2024 első felében a nitrogénműtrágyák árai jelentős csökkenést mutattak, sőt, a 2021-es válság előtti szintre is visszatértek. Azonban decemberben és januárban újra felfelé ívelő trend kezdődött az összes európai piacon. Az Argus és a Fertecon (S&P Global) szakmai elemzései alapján az utóbbi két hónapban az alapvető nitrogénműtrágyák, mint például a karbamid és az ammónium-nitrát, ára több mint 20%-kal emelkedett. A 2025 februárjára és márciusára vonatkozó ammónium-nitrát szállításokat Nyugat- és Közép-Európában már most 475 EUR/tonnára jegyzik, ami 100-110 EUR/tonnával magasabb a néhány hónappal ezelőtti árakhoz képest. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt két év alacsonyabb árszintjének legfőbb okai a kereslet csökkenése, valamint az Oroszországból érkező, dömpingáron beszerezhető importtermékek voltak. Az árak emelkedése tehát összetett jelenség, amelyet a piaci dinamikák, a kereslet és a kínálat változásai, valamint a globális kereskedelmi helyzet befolyásol.
Ez az uniós termelőkapacitások fokozatos leállításához, sőt, egyes esetekben bezárásokhoz vezetett, ami mára elősegítette a periodikus kínálati hiány kialakulását, miközben az importárak is növekedésnek indultak.
A bolgár, román, ukrán, görög, magyar és lengyel piacok alapos elemzése rávilágít arra, hogy az ammónium-nitrát árai meglehetősen eltérőek: Bulgáriában a legalacsonyabb, mindössze 400 EUR/tonna, ami az egész európai piacon is a legkedvezőbb árnak számít. Ezzel szemben Ukrajnában a legmagasabb árak figyelhetők meg, elérve a 490 EUR/tonnát. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a másik jelentős nitrogénműtrágyánál, a karbamidnál is. A piacot döntően az oroszországi, észak-afrikai és közép-ázsiai importőrök befolyásolják, míg az európai gyártók nem tudják tartani a versenyt, így gazdaságos termelésük fenntartása is nehézségekbe ütközik.
A növekvő árak és a közelgő vetési szezon hatására az Európai Bizottság egy új rendelettervezetet terjesztett elő, amely új behozatali vámokat kíván bevezetni az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező műtrágyákra. A tervezet nyilvánvaló célja, hogy középtávon csökkentse az uniós mezőgazdaság orosz műtrágyákra való ráutaltságát, és elősegítse az EU belső termelésének fellendülését. Ez különösen fontos, hiszen az unió iparstratégiai hiányosságai, a megfizethetetlen energiaárak és a szigorú környezetvédelmi előírások miatt a mezőgazdasági szektor komoly kihívásokkal néz szembe. Az intézkedés hatásossága azonban kérdéses, és felmerül a kérdés, hogy nem érkezik-e túl későn. Az biztos, hogy a közeljövőben továbbra is jelentős áringadozásokkal kell számolni.
