Az orosz vezetés aligha lehetne elégedettebb azzal, ami jelenleg a világ színpadán zajlik.

A TEFI-projekt keretében olyan aktuális kérdésekkel foglalkozunk, amelyek közvetlen hatással vannak a Közép-Európában tapasztalható biztonsági helyzetre. Ez a téma most különösen időszerű, hiszen Donald Trump beiktatása óta a nemzetközi politikai színtér drámai irányváltásokon megy keresztül, és az utóbbi időszakban Ukrajna került a figyelem középpontjába. Az Egyesült Államok láthatóan gyorsan visszavonja támogatását a megtámadott országtól, mindezt a béke érdekében, ami nem csupán az ukrajnai harcmezőn, hanem az európai államok jövőbeni együttműködésében is komoly következményekkel járhat. Magyarország, úgy tűnik, ebből a folyamatból ki fog maradni. Eközben Vlagyimir Putyin valószínűleg megnyugodva figyeli az eseményeket, hiszen a helyzet kedvezőnek tűnik számára.
A szemünk előtt bontakozik ki az új seriff új világa, és az ukránok már a saját bőrükön tapasztalják ennek hatásait. Azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy Magyarországot mindez elkerüli, hiszen ennek a változásnak biztosan lesznek következményei számunkra is.
Ezekről a témákról folytattunk eszmecserét a "Háború és béke a szomszédban" című élő podcastfelvételünk során, ahol vendégeink között volt Takács Márk, a Magyar Honvédség egykori századosa és katonai elemző, valamint Takácsy Dorka, aki Oroszország szakértőjeként osztotta meg gondolatait.
Természetesen! Íme egy egyedibb verzió: 02:39: Létezik a béke?
04:05: Volt már valaha boldogabb a Kreml? Az orosz hübriszről. Az orosz propaganda eddig se fogta vissza magát, de a Trump-Zelenszkij találkozó után szintet lépett. Az orosz világrend jövője.
12:52: Az amerikai politikai körökben egyre inkább felmerül a lehetősége, hogy felfüggesztik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Ennek micsoda következményei lehetnek a harctéren, és mikor érezhetnénk meg a hatásait? (A felvétel készítésekor még csupán találgatások folytak erről, de a podcast megjelenésekor az amerikai kormány már bejelentette a katonai segélyek leállítását.) A Starlink rendszerek vagy a felderítési információk hiánya milyen következményekkel járhat? Vajon Ukrajna gazdasági támogatása tényleg teljes mértékben az Egyesült Államok vállán nyugszik?
17:24: Milyen mértékben támogatja a háborút az orosz és az ukrán társadalom? Az 55 év feletti orosz férfiak harcias nézetei. Propagandaórák a kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A hatalmas erőforrások kisajátítása.
Az ukrán közvélemény mostanra egyértelműen megmutatja, hogy a dél- és kelet-ukrajnai lakosok rendíthetetlenül kitartanak. A társadalom egységesen áll Zelenszkij elnök mögött, különösen a fehér házi találkozó utáni nehéz időszakban, amely számos emléket idéz fel, de a közös cél érdekében az összetartás még erősebbé vált.
Mit kínálhatnának az európaiak az ukránoknak, ami eddig még nem került átadásra? Három évvel ezelőtt Európa már rendelkezett a felkészülés lehetőségével egy háborúra, de sajnos nem éppen a legjobban alakultak a dolgok. A „vaj” helyett inkább „ágyú” került szóba. A háborús helyzethez rengeteg más, elsőre talán jelentéktelennek tűnő dologra is szükség van: rádiók, kötszerek, zsírok és fogaskerekek mind elengedhetetlenek a mindennapi működéshez.
32:00: Drónok. Takács Márk másfél órás drónbemutatójának tömör összefoglalója néhány percben.
Az orosz sajtóban Ukrajna támogatásának nyoma sincs. Ugyanakkor az orosz hadijelentések szerint Ukrajna akár a világ egyik legnagyobb országának is tekinthető.
Szijjártó Péter szoros kapcsolatban áll Szergej Lavrovval, ami felveti a kérdést: milyen szerepet játszik ez a barátság az orosz-amerikai tárgyalások során? Orbán Viktor orosz médiában való megjelenése is figyelemre méltó, hiszen ez a politikai dinamika kihatással lehet a két ország viszonyára.
42:23: Milyen formát ölt az ukrán katonai vereség? És miként mutatkozik meg a győzelem? Ez az a pillanat, amikor a halál aratja a maga termését.
46:01: Kárpátalja. A győzelem összekovácsolja az embereket, míg a veszteséghez nem tartozik igazi felelősség, csupán bűnbakok jelennek meg. Ukrajna megosztásának őrült elképzelései.
Előfizetőink által feltett kérdések (technikai okok miatt a kérdések hangminősége nem mindig ideális, ezért elnézést kérünk az ebből adódó esetleges kényelmetlenségekért):
51:44: Mennyire bölcs döntés a nemzetbiztonság szempontjából, hogy Ukrajna fasírtban van? Van-e még lehetőség arra, hogy visszatérjen az európai "fősodorba"?
54:41: Milyen védelmi garanciákat kínáltak volna az amerikaiak az ukrán ásványkincsekért cserébe? Gyakran hallunk az ukrán oldal veszteségeiről, de mit tudhatunk az oroszok által elszenvedett veszteségekről? Kik kerülnek most az orosz hadsereg soraiba, még mindig börtönből szabadultakat toboroznak? És mi a helyzet az észak-koreaiakkal, a pornónézésen kívül mit tudunk róluk?
01:04:13: Az angol, francia hadsereg hírszerzése ki tudná váltani az amerikaiakat? Az oroszok miért fogadják el, hogy nem épült ott sosem Norvégiaszerű jóléti állam?
Lesz-e orosz hitelválság? Ezt a kérdést boncolgatja a Navigating Russia Substack, valamint a témához kapcsolódó tanulmányok. Az orosz gazdaság egészségtelen szerkezete aggasztó jeleket mutat, amelyek arra utalhatnak, hogy a közeljövőben komoly pénzügyi problémák merülhetnek fel. A gazdasági modell fenntarthatatlansága és a külső tényezők hatása együttesen hozzájárulhat a hitelválság kialakulásához.
A kérdés, hogy mennyire reális az Egyesült Államok NATO-ból való kilépése, és hogy Magyarország követheti-e ebben a példát, számos tényezőtől függ. Az Egyesült Államok NATO-tagsága stratégiai szempontból rendkívül jelentős, hiszen a szövetség a transzatlanti kapcsolatok alapját képezi, és a biztonsági együttműködés kulcsfontosságú eleme. Bár időnként felmerülnek olyan politikai diskurzusok, melyek a szövetség létjogosultságát megkérdőjelezik, a kilépés komoly következményekkel járna az USA számára, hiszen a NATO-n belüli együttműködés garantálja a tagországok védelmét és a globális stabilitást. Magyarország, mint NATO-tag, szintén érintett lenne egy ilyen lépésben. Az ország biztonsági stratégiája nagymértékben épít a szövetség nyújtotta garanciákra. A kormányzat politikai irányvonalától függően a NATO-hoz való tartozás jelentősége eltérő lehet, de a nemzetközi helyzet és a regionális biztonsági kihívások figyelembevételével valószínűtlen, hogy Magyarország egyedül lépne ki a szövetségből. Összességében a NATO-ból való kilépés lehetősége inkább elméleti vita tárgya, mintsem gyakorlati realitás, különösen a jelenlegi geopolitikai klímában.
Ha az amerikaiak leállítják a Starlink működését és visszavonják a támogatásaikat, az orosz stratégiai cél valószínűleg a katonai kommunikációs és információs rendszerük megerősítése lenne, hogy kihasználják a helyzetet és előnyhöz jussanak a harctéren. Ezzel párhuzamosan, az orosz hadsereg igyekezne növelni a befolyását a térségben, különösen az információs hadviselés terén. Ezzel szemben az ukrán védelmi stratégiai cél egyértelműen az lenne, hogy megtartsa és erősítse a védelmét, különös figyelmet fordítva a helyi kommunikációs rendszerek fejlesztésére és alternatív megoldások keresésére. Az ukrán erők valószínűleg igyekeznének olyan technológiai és logisztikai lehetőségeket találni, amelyek segítségével fenntarthatják a harci képességeiket, még a nemzetközi támogatás csökkenése esetén is.
Mi a helyzet Kínával?
01:19:46: Úgy tűnik, Trump Zelenszkijt akarja elmozdítani. Van valaki Ukrajnában, aki mögött úgy összezárna a társadalom, mint a jelenlegi elnök mögött?