Az öntözés kulcsszerepet játszhat ennek az ágazatnak a megmentésében a szomszédos területen.
A szélsőséges időjárás és a vízhiány miatt kritikus a burgonyatermesztés jövője.
A klímaváltozás következményeként évről évre fokozódó időjárási szélsőségek, valamint az egyre kevesebb és rendszertelenül hulló csapadék komoly kihívások elé állítja a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat a Kárpát-medence egész területén. A burgonyatermesztők különösen érzik ennek hatásait, hiszen e vízigényes növény sikeres termesztése egyre nehezebb körülmények között történik. A csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének igazgatója, Dr. Szép Róbert szerint a megoldás hosszú távon az öntözőrendszerek telepítése, víztározók és polderek létesítése lehet.
A szakértő figyelmeztet arra, hogy a klímaváltozás hatásai már Székelyföldön is érezhetők, és ez alapvetően megváltoztatja a burgonyatermesztés körülményeit. Az idei év különösen szemléletes példát nyújt erre: májusban rendkívüli mennyiségű csapadék hullott, amit hirtelen száraz periódus követett. Ez a növények fejlődését jelentősen hátráltatta, mivel a gumók számára szükséges fejlődési idő nem állt rendelkezésre. Ennek következtében a hozam messze elmaradt a várakozásoktól.
Az éghajlatváltozás következtében a déli irányból érkező ciklonok gyakran megakadályozzák az északnyugatról érkező, csapadékban gazdag légtömegek beáramlását.
A tavaszi esőzések gyakran késlekednek, ami következményeként a növények fejlődési ciklusa lerövidül. Amikor végre elérkeznek a kedvező körülmények, a burgonya a föld feletti részekre összpontosítja az energiáját, ami hátrányosan befolyásolja a gumók fejlődését.
A nyári időszak hőmérsékleti ingadozásai tovább bonyolították a növénytermesztést: az éjszakai hideg és a nappali 30 °C feletti hőmérsékletek komoly stresszt okoznak a növények számára. Szép Róbert hangsúlyozta, hogy az ideális nappali hőmérséklet 24-26 °C között mozogna, míg éjjel 6-8 °C lenne az optimális. Emellett rámutatott arra is, hogy a megfelelő fajták kiválasztása elengedhetetlen: a termesztőknek olyan növényfajtákat kell keresniük, amelyek jól alkalmazkodnak a rendelkezésre álló vegetációs időszakhoz.
Kép forrása: Shutterstock
A szakértő kiemeli, hogy a korszerű burgonyatermesztéshez elengedhetetlen az öntözés. A növény víztartalma meghaladja a 90%-ot, ami azt jelenti, hogy rendkívül nagy vízigénye van. Hargita megyében azonban az öntözés megoldása komoly problémákba ütközik. Sok területen a talajvízszint drámai mértékben csökkent, sőt, egyes helyeken teljesen eltűnt, miközben a rétegvizek kinyerése egyre fokozottabb nyomást gyakorol a meglévő vízkészletekre. Továbbá, a talajvíz gyakran szennyezett, ami még inkább súlyosbítja a helyzetet.
A kutató szerint a vízvisszatartás az egyetlen valóban fenntartható hosszú távú megoldást kínálja.
Európában egyre szélesebb körben terjed el az a megoldás, hogy mezőgazdasági területek egy részét víztározókká, más néven polderekké alakítják. Ezek a vízgyűjtők kizárólag az öntözés szolgálatában állnak. Székelyföldön is rengeteg lehetőség rejlik az ilyen létesítmények létrehozásában, amelyek segíthetnének kielégíteni például a Csíki-medence mezőgazdasági vízigényeit.
Az Olt folyó szabályozása újabb kihívásokat hozott magával. A korábban létező természetes meder és kanyarulatok eltűnésével a vízparti szűrésű vízrendszerek már nem tudják biztosítani a talajvíz utánpótlását. Most már nem a felszíni víz szivárog a talajba, hanem éppen ellenkezőleg: a talajvíz vonzódik a folyók irányába, ezzel csökkentve a föld nedvességtartalmát.
A víz megtartása egy rendkívül összetett feladat, mivel sok település sajnos túlságosan közel helyezkedik el az árterületekhez. Ha zsiliprendszerekkel próbálnák megemelni a vízszintet, az könnyen vezethetne számos pince elöntéséhez. Ez a helyzet jól illusztrálja, hogy bár a cél világos – a vízvisszatartás elengedhetetlen – a megvalósításához alapos tervezésre és átgondolt vízgazdálkodásra van szükség a térség mezőgazdasági szempontjainak figyelembevételével.
A magyar burgonyatermesztés jelenlegi helyzete sajnos nem éppen rózsás. A gazdák, akik ennek az értékes növénynek a felnevelésére tették le a voksukat, komoly kihívásokkal néznek szembe. Az alacsony felvásárlási árak és a külföldről érkező olcsó import termékek miatt sokan fontolóra veszik, hogy feladják a mesterségüket. A modern termesztéshez elengedhetetlen a hosszú távú pénzügyi tervezés, hiszen a nyereséges évek mögött gyakran sorakoznak veszteséges vagy éppen csak átlagos esztendők. Emellett a hazai burgonyafajták előnyei, mint például a visszaültethetőség és a különféle betegségekkel szembeni ellenállóság, sok gazda előtt ismeretlenek maradnak. Ennek oka legfőképpen a megfelelő tájékoztatás hiánya, ami gátolja a termelők informálódását és fejlődését ebben a szegmensben.
A klímaváltozás következményeként a burgonya betakarítása szinte már az egész év során zajlik, azonban a termőterületek folyamatosan zsugorodnak. Európa-szerte tapasztalható a túltermelés, amit tovább súlyosbítanak az Észak-Afrikából származó burgonyaszállítmányok és a nyugati készletek jelenléte. Ennek eredményeként sok magyar termelő kénytelen áron alul értékesíteni a terményeit, ami komoly kihívások elé állítja őket.
Nyilvánvaló, hogy a térségben számos ok miatt bonyolulttá vált a burgonyatermesztés folyamata, ezért elengedhetetlen a helyi gazdálkodóknak, hogy alkalmazkodjanak és fejlesztéseket eszközöljenek.
Sajnos nem tudom közvetlenül átkonvertálni vagy átkonfigurálni a forrást, de szívesen segítek egyedi szöveget írni a megadott téma köré. Kérlek, oszd meg velem, miről van szó, vagy milyen típusú szöveget szeretnél!
Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás: "Indexkép: Shutterstock által készült"
