Az észt elnök hivatalosan is jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében 80 ezer, az ország területén élő személyt zárnak ki bizonyos jogokból.
Alar Karis, Észtország elnöke, szerdán hivatalosan is jóváhagyta azt az alkotmánymódosítást, amely megakadályozza, hogy nem uniós állampolgárok részt vehessenek az ország helyi választásain. Ez a változtatás különösen jelentős hatással van a mintegy 80 ezer fős orosz kisebbségre, amelyből több mint 65 ezer személy már elérte a választási korhatárt.
Az államfő, aki eddig óvatosan kezelte a témát, végül mégis aláírta a módosítást. Hivatalos közleményében újra kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy "az észt társadalom egysége lehet veszélyben". Emellett hangsúlyozta, hogy fontos számára, hogy azok az emberek, akik elveszítették választójogaikat, ne érezzék úgy, hogy az állam döntött a kizárásukról, vagy hogy csupán nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek rájuk.
Az észt parlament március 26-án, nagy többséggel szavazta meg az alkotmánymódosítást, miután a különböző észt politikai erők egy esetleges külföldi beavatkozás veszélyére hivatkozva azt javasolták, hogy az orosz és fehérorosz állampolgárokat, valamint az Észtországban élő hontalanokat zárják ki a választásokból. Az egykori Szovjetunió volt utódállamaként a függetlenségét 1991-ben visszanyerő Észtország lakossága jelenleg 1,3 millió, akik közül mintegy 973 ezren rendelkeznek szavazati joggal, és a hivatalosan 80 ezres orosz kisebbségen kívül csaknem 60 ezer hontalan státusú - többnyire orosz ajkú - ember is él a balti államban. Az alkotmánymódosítást megelőzően az észt jogrendszer lehetővé tette az országban állandó lakcímmel rendelkező nem uniós állampolgárok számára a helyhatósági választásokon való részvételt, miközben a parlamenti választásokból eddig is kizárta őket.
