A MOME-n aggasztó jelek mutatkoznak az egyetemi autonómia védelmében, hiszen a matricaháború újabb fejezetei bontakoznak ki a tiltakozások nyomán.
Komoly bizalmi válság alakult ki az első modellváltó egyetemen, ahol hallgatók és oktatók is ellenzik a kézivezérlést.
Hallgatói mozgolódás indult a MOME-n az egyetem felülről vezényelt átalakítása, az önkényes személyi döntések és Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnök kézi vezérlése miatt - írja a 444, hozzátéve, hogy az egyetemen azt követően tört ki a botrány, hogy Koós Pál rektor a szenátussal és más egyetemi testületekkel szembemenve a saját maga által kiírt pályázatokat érvénytelenítette, mert nem azok kapták a legmagasabb pontszámokat, akiket a kuratórium és a rektor pozícióba akartak ültetni.
Az egyetemi közvélemény valójában Koós döntéseit a kuratóriumi elnök, a NER-hez közel álló Böszörményi-Nagy Gergely nevéhez köti. A cikk szerint ő sokkal közvetlenebbül befolyásolja az egyetem működését, mint ahogyan azt más modellváltó, alapítványi fenntartású intézményeknél tapasztalhatjuk.
A tiltakozás a héten művészeti egyetemhez méltó kreatív formát is öltött: kedden gerillamatricákat ragasztottak a MOME épületében. Ezek egyikén az látható, amint a Böszörményi-Nagy Gergely előbújik a rektor álarca mögül, a háttérben pedig a HAZUGLIGET szójáték olvasható. A matricákat az egyetem vezetése azonnal elkezdte leszedetni, a 444 pedig hallgatóktól úgy értesült, hogy aktívan próbálják kinyomozni, kik ragasztották ki ezeket (ez utóbbit a MOME tagadta a lap kérdésére).
Mára hallgatók, oktatók és vezetők is azt állítják, hogy komoly bizalmi válság alakult ki az ország első modellváltó egyetemén, a feszültség akkor lett először kívülről is látható. A feszültség kívülről akkor lett először látható, mikor Horányi Attila január elején közzétette a Facebookon, hogy egy tágabb strukturális átalakítás miatt 42 év után bezárják a MOME-n az Elméleti Intézetet. Kiderült, hogy ez az összes intézetre igaz, amelyek helyett hét tudásközpontot hoznak létre a Jövő Egyeteme projekt keretében. Az elégedetlenség akkor tört ki, mikor Koós váratlanul, az utolsó pillanatban más a személyeket nevezett ki ezek élére, mint akiket az egyetemi közösség akart és alkalmasnak talált. A Digitális környezet és Média Tudásközpont vezetőjévé például olyat nevezett ki - Szauder Dávid személyében -, akinek nincs diplomája. Miután ezt a szenátus számon kérte, a rektor azzal védekezett, hogy a diplomára vonatkozó feltételt szándékosan nem írták bele a kiírásba, mert "az emberi és szakmai kvalitás fontosabb a papíroknál."
A korábbi rektorjelölt, Vargha Balázs levélben hívta fel Koós figyelmét arra, hogy "a szenátus, és nem a rektor, az, aki az egyetemi közösség szándékainak legitim képviselete révén megtestesíti az egyetemi autonómiát, amelyet a jogalkotás alkotmányos szinten biztosít."
Ha a rektor a szenátus által kifejezett egyetemi közösségi szándékkal ellentétes lépéseket tesz, akkor ezzel nemcsak az autonómiát gyengíti, hanem megsérti a szerepéből adódó kötelezettségeit is. Így a jelenlegi, a Szenátussal szemben álló rektori magatartás a közösség számára aggasztó jövőt vetít, hiszen az egy évvel ezelőtti rektorválasztáskor tapasztalt elszigetelt eset most már általánossá válhat, és nem csupán a fenntartói, hanem a rektori szinten is megjelenhet.
Koós erre azt válaszolta, hogy a döntés végső soron az ő hatáskörébe tartozik, mivel rektor. A szenátus csupán véleményező szerepet játszik a folyamatban.
