A tökéletlen szépség varázsa | Demokrata A tökéletlenség különleges vonzerővel bír, hiszen éppen az imperfekciók adják meg az egyediségünket. A tökéletlen szépség nem csupán a külsőségekről szól, hanem arról is, hogyan formál minket a világ, és hogyan ta

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/kultura/a-tokeletlen-szepsege-993411/

Éppen két évvel a nagy sikerű Szusimánia után újabb japán tematikájú kiállítás nyílt Óbudán, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátópari Múzeumban. Míg 2023-ban a több mint ezeréves tradíciójú, főként ízesített rizsből és nyers vagy főtt halból, tenger gyümölcseiből álló ételen keresztül ismerhettük meg a japán kultúrát és történelmet, most a japán dizájn kiemelkedő alkotásai vannak segítségünkre. A Japanese Design Today 100 vándorkiállítás - amely a Szusimániához hasonlóan a Japán Alapítvány közreműködésével érkezett hazánkba - 100+10, zömében a 2000-es években készült dizájnterméket mutat be néhány korábbi, ámde annál ikonikusabb tárggyal kiegészítve. Kulturális körutazás az 1950-es évek pillangószékétől a 2020-as évek okosvécéjéig.

A kortárs japán dizájn kialakulása nagyjából a II. világháború utáni időszakra, vagyis az 1950-es, 60-as évekre tehető. A nagy világégés utáni újjáépítés, majd az ezt követő gazdasági fellendülés során a japán társadalom egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a modernitás és ezzel együtt a nemzetközi dizájntrendek felé. Ez ugyanakkor korántsem a hagyomány elutasítását, sokkal inkább annak a modern életformához való igazítását, újraértelmezését jelentette. Nagyjából ezzel egy időben indult el a "Good Design" mozgalom is, amelynek egyik legfontosabb törekvése a magas színvonalú formatervezés és annak népszerűsítése volt. A mozgalom egyik jelentős tervezője Janagi Szóri, aki 1956-ben alkotta meg a modern japán dizájn egyik ikonikus darabját, az úgynevezett Butterfly Stoolt (pillangószék), amely tökéletesen egyesíti a keleti esztétikát a nyugati modernizmus technikai megoldásaival. A kiállításon is látható, rétegelt falemezből készült Butterfly Stool nemcsak funkcionális ülőke, hanem szoborszerű műtárgy, aminek formája egy széttárt szárnyú pillangóra emlékeztet. Egyediségét jól mutatja, hogy a New York-i Modern Művészeti Múzeumba, a MoMA-ba is bekerült, ráadásul olyan kortalan esztétikájú bútor, ami tökéletesen beilleszthető egy mai, XXI. századi enteriőrbe is.

Az 1964-es tokiói olimpiát követően - köszönhetően a Kamekura Júszaku tervezte egységes arculatnak és a Tange Kenzó nevéhez köthető infrastruktúrának - Japán a modern dizájn zászlóshajója lett; miközben divatot teremtett, életmódot és értékrendet is közvetített. Majd alig telt el pár év, és a szigetország a világ egyik legnagyobb elektronikai és autóipari formatervezői hatalmává vált, megjelent az első hordozható kazettás magnó, a Sony Walkman; a világ egyik első egyszer használatos fényképezőgépe, a Fujifilm QuickSnap; és legördült a futószalagról a modern japán autótervezés egyik szimbóluma, az első Honda Civic.

Az újabb mérföldkövet a 2011. március 11-én történt, gyakran csak 3.11-ként hivatkozott, súlyos földrengés és a fukusimai atomerőmű balesete jelentette. Ez az esemény rávilágított arra, hogy a japán kreativitás és dizájn nem csupán esztétikai értékeket képvisel, hanem képes azonnal reagálni a válsághelyzetekre, így a mérnöki megoldások mellett a segítés eszközeivé is válhat. Ban Sigeru neves építész irodája hajléktalanná vált emberek számára innovatív módon papírcsövekből készült, gyorsan felállítható menedékeket tervezett. Ezen kívül a minimalista japán márka, a Muji egy komplett túlélőcsomagot állított össze, amely víztisztító tablettákat, zseblámpákat és elsősegély-felszereléseket tartalmazott, így segítve a krízishelyzetek átvészelését.

- Ha végigtekintünk a kortárs japán dizájn fejlődésén, láthatjuk, hogy jellemző rá egyfajta folytonosság, vannak olyan alapértékek, amelyek már az 1950-es években ugyanúgy jellemezték, mint manapság. Ilyen például a hagyománytisztelet, az elegánsan letisztult formavilág, az egyszerűség és a funkcionalitásra való törekvés, valamint a japánok körében közismert hodo-hodo, vagyis az "éppen elég" - sorolja a modern japán dizájn jellemzőit Veress Kinga művészettörténész, főmuzeológus. - Miközben mind anyagokban, mind pedig a filozófiában a természetközeliségre törekszenek, remekül össze tudják ezt párosítani a legmodernebb technikákkal. Azaz a japán dizájn egyfajta hagyománymegőrzés, de újító módon.

Ahhoz, hogy a hagyományőrzés és az innováció között feszülő látszólagos ellentmondást feloldjuk, fontos, hogy tisztában legyünk a japán dizájn egyik alapfogalmával, a Veress Kinga által már említett hodo-hodó-val, az éppen eléggel.

A hodo-hodo koncepció lényege, hogy a tervezés során tudatosan korlátozzuk magunkat, felismerve a teljesség eszményét, ugyanakkor lehetőséget biztosítunk a felhasználónak, hogy saját ízlése szerint fejezze be a terméket. Ez nem egyenlő a gyenge vagy hiányos kivitelezéssel; inkább egyfajta tervezői önmegtartóztatás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó tényleges kapcsolatba lépjen a tárggyal, így az személyre szabott és egyedivé válik. Szató Taku, a kanazavai XXI. századi Kortárs Művészeti Múzeum és a tokiói Természettudományi Múzeum logójának tervezője, ezzel a megközelítéssel új dimenziókat nyitott a design világában.

A hodo-hodóra jó példák azok a tárlaton is látható rizsestálkák, amik nincsenek túlgondolva, közös bennük az alapszín és a forma, végleges esztétikájukat pedig csak a benne feltálalt ételkompozícióval együtt nyerik el.

- A japán tervezők nem a tökéletességre koncentrálnak, hiszen vallják, hogy az élet és benne a természet sem az. Ez a gondolkodásuk alapja, és ez határozza meg a dizájnt is - mondja Németh Nóra művészettörténész, muzeológus és egy másik, a hodo-hodónál is ismertebb japán esztétikai kifejezésre hívja fel a figyelmünket. - A vabi-szabi a tökéletlenségben, az aszimmetriában rejlő szépséget hirdeti, elfogadja az idő múlását, a hiányosságokat, ezzel pedig a természetességet és a letisztultságot helyezi előtérbe.

De legyen szó a hodo-hodo vagy a vabi-szabi éppen elég, illetve tökéletlenség szemléletéről, biztosak lehetünk abban, hogy a kiállításon szereplő 110 tárgy nemcsak esztétikát közvetít, hanem a japán emberek életmódját is tükrözi. Üzenetük pedig a XXI. század fogyasztói társadalmának a következő: elégedjünk meg kevesebbel, élvezzük az egyszerűséget, fogadjuk el a hibákat, és találjunk mindenben valami szépet.