A múltat nem csupán tiszteletben kell tartanunk, hanem mélyebben meg is kell értenünk.

Augusztus 20-án, a Szent Márton-székesegyház falai között színes forgatag alakult ki Pozsonyban, ahol a magyarok államalapításának és Szent István király ünnepének tiszteletére egy különleges magyar nyelvű szentmisét tartottak. Az idei ünnepség azonban nem csupán a hagyományos keretek között zajlott, hiszen a Szentév alkalmából számos izgalmas program várta az érdeklődőket, amelyek gazdagították a történelmi eseményt és még emlékezetesebbé tették ezt a szent pillanatot.

A Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség az ünnepi időszakot megelőzően, augusztus 11. és 19. között imakilencedet szervezett, amelybe bárki szabadon bekapcsolódhatott. Ezen a különleges alkalmon kívül a közösség először hirdetett alkotói pályázatot is, amely a Nemzeti ünnepünk - augusztus 20. címet viselte. A fiatalok számára lehetőséget biztosítottak, hogy saját készítésű rajzokkal, kézműves munkákkal, valamint verses és énekes videókkal nevezzenek. A beérkezett pályaművek a pozsonyi katolikus közösség hivatalos honlapján is megtekinthetők, így szélesebb közönség előtt is bemutatva a fiatal tehetségek kreativitását.

Az ünnepi hangulat jegyében augusztus 19-én a Ferences templom falai között varázslatos orgonakoncertnek lehettünk tanúi. Urbanics Tamás az orgona billentyűin, Földesi Gergely tenorhangjával, Csörgeő Luca szopránjával és Takács Katalin népi énekével egy olyan zenei élményt nyújtottak, amely túlmutatott a hagyományos kereteken. Az esemény részeként, egyhetes koncertsorozatuk során a Magnificat üzenetét Pozsonyba is eljuttatták, céljuk pedig az volt, hogy a klasszikus és népi zenei hagyományokat ötvözve emeljék a hallgatóság szívét, teret adjanak a belső csendnek, a feltöltődésnek, valamint a hála és az ünneplés érzésének. Ez a különleges találkozás nem csupán a zene, hanem a lélek ünnepe is volt.

Az eseménysorozat csúcspontja a pozsonyi koronázótemplomban megrendezett ünnepi szentmise volt, ahol az idén Gál Hunor atya, Nyáradköszvényes plébánosa, mint főcelebráns és szónok lépett fel. A hívek imádságos lelki felkészüléssel érkezhettek, amelyet a plébánosukkal együtt érkező csallóközcsütörtöki Mária Légió tagjai irányítottak, ezzel megteremtve a szentmise meghitt és szakrális légkörét.

- S talán az egyik legfontosabb ezek közül a nemzet értékei mellett a hit megőrzése és továbbadása, ami közös feladatunk - mondta az atya, hozzátéve, ennek az egyik legfontosabb kulcsa az egymás iránti bizalom, ami ma hiányzik.

Hunor atya szerint egy ünnepről nem szabad úgy elmenni, hogy az ember nem visz magával valamilyen értéket.

- Különös felelőssége van az őrhelyeknek, a nyugatiaknak, pozsonyiaknak és a keletieknek, a gyergyószentmiklósiaknak, mert akik őrhelyeken állnak, megsokszorozott figyelemmel kell, hogy éljék a mindennapjaikat. Szent István öröksége erős gyökér, keményen össze kell hát fognunk, és egyként kell keleten, nyugaton őrt állnunk - fűzte hozzá az atya.

A szentmise egyik legmeghatóbb momentuma volt, amikor egy kárpátaljai magyar édesanya állt a teltházas dómban, és a békéért írt könyörgését olvasta fel. Szívből jövő szavakkal fordult az Úrhoz: "Kárpátaljai zarándokként, minden itt imádkozó testvérrel együtt kérlek, Uram: a nem porladó kezű király közbenjárásával légy segítségünkre! Hadd uralkodjon a világban az igazságosság és a béke, szűnjenek meg a háborúk, és kegyelmed balzsamával gyógyuljanak meg sebeink! Kérünk Téged, hallgass meg minket!" A szavak súlya, a közös hit és remény feszültsége egy pillanatra megállította az időt, és mindannyiunk szívében a béke iránti vágy égett.

- jelentette ki a mise befejeztével Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyar közösség lelkipásztora, aki már 12. alkalommal állította össze ezt a különleges ünnepséget az idén.

Kiemelte, hogy véleménye szerint ennek az élménynek az is a magyarázata, hogy aki egyszer ellátogat ide, és megtapasztalja a közös ünneplés és imádság erejét, valamint a szentmise utáni kötetlen beszélgetések varázslatos atmoszféráját, az rájön, hogy nincsen magányosan.

- Van tehát ennek közösségformáló ereje is - fűzte hozzá. Mint mondta, Szent István öröksége kiállta az idők próbáját, nem tudunk jobbat kitalálni, hiszen egy-egy helyzetben, akár egy betegség vagy egy tragédia közepette még a nem hívő emberek sem találnak jobb kapaszkodót, mint a hit.

- Nézzük csak meg a kárpátaljai testvéreinket, tapasztalatból mondom, hogy ha a háború közepette nem lenne hitük, akkor nem tudnák ilyen lelkesen tenni a dolgukat, s bízni abban, hogy a gyermekeiknek van jövőjük - fogalmazott Tamás atya.

A szentmise befejeztével a templom melletti téren felcsillant a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus díjnyertes süteménye, az Egy falat mennyország. Ezt a finomságot a dunaharaszti Karl Cukrászdából hozták, ahol a mesterek valódi ínycsiklandó remekműveket alkotnak. Emellett a bencés apátok újdonsága, a tihanyi Regula névre hallgató alkoholmentes nyári üdítőital is ott várta a látogatókat, frissítő ízével és különleges aromájával.

Idén a Magyar Szövetség is bekapcsolódott az ünnepségsorozat szervezésébe. A meghívó szerint "szeretnék, ha a koronázási dóm és a koronázási város legnagyobb nemzeti ünnepünknek is központi és meghatározó helyszínévé válna". Az ünnepség során fellépett Metzner Dóra és Zsákovics László, az áldást Molnár Tamás atya mondta.

- István igazságos volt, büntetőtörvényei szigorúak, de igazságosak voltak, az alázat pedig, amit gyakorolt, együtt tudta tartani a Kárpát-haza összes nemzetét - mondta. Harmadik erényként a jövőképet emelte ki. István tudta, hogy a nyugati kereszténység lehet az, ami megőriz bennünket, s így tudjuk kivívni a függetlenségünket. A negyedik erény a küldetéstudat. István nemcsak összefogta a Kárpát-haza nemzeteit, hanem adott egy nemzetek, népek fölött álló küldetéstudatot is, ami a kereszténység képviselete és védelme volt. Az ötödik erény pedig a folytonosság, ami a gyermekeinkben él tovább.

- Ez az öt erény egyben üzenet 2025-ben a felvidékiek számára - mondta. Olyan erős intézményeket kell létrehoznunk amelyek talpra állítják a közösséget, és szerves felvidéki jövőt tudnak eredményezni. Ne legyen többé a Felvidéken magyar a magyarnak farkasa. A közösségi békét a közös célok és a közös küldetés hozza el, amelyre felvidéki jövőt lehet építeni. Gubík László szerint a felvidéki magyarság a legvisegrádibb nemzet az összes közül.

- A szlávság peremén mi vagyunk azok, akik mindkét nép felé tudunk közvetíteni, s ez lehet a mi küldetésünk. A folytonosság a mi esetünkben is a gyerekeinkben van. Nem biztos, hogy meg tudjuk valósítani az álmainkat, de azért van a család és a közösség, hogy azt a munkát, aminek az életünket áldoztuk, folytatni tudjuk. A keresztény ember ugyanis sosem egyénben, hanem közösségben és folytonosságban gondolkodik - tette hozzá.

Zárásként Gróf Esterházy János álmát idézte meg beszédében, amely szerint a magyar és szlovák testvériség a 20. század során elsiklott, ám a 21. században van lehetőségük közösen győzni.

A Szent Korona eszméje a Kárpát-medence államiságának szimbolikus alapja, amelynek értékeit a mindennapi politikai élet szerves részévé kell alakítani. E feladat mind a szlovák, mind a magyar politikai vezetők felelőssége - hangsúlyozta a Magyar Szövetség elnöke a beszéd végén.

A Magyar7 hetilap legújabb, 2025/34. számának megjelenése már elérhető!