A Magyar Szövetség kiemelt céljai között szerepel a kisebbségi törvények megújítása, a Beneš-dekrétumok kérdésének rendezése, valamint a nyelvi jogok védelme és előmozdítása.
Szombaton Kassán került megrendezésre a Magyar Szövetség Országos Tanácsa (OT), ahol Gubík László, a párt elnöke új programot ismertetett. A fórumon hangsúlyozták, hogy kiemelt céljaik között szerepel a kisebbségek jogi helyzetét rendező törvény kidolgozása. Emellett a Beneš-dekrétumok nyomán végrehajtott földelkobzások ügyének rendezésére is keresi a párt a megoldást. Továbbá, a résztvevők arra is felhívták a figyelmet, hogy a parlament az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett inkább egy új, az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabályt fogadjon el.
Szombaton Kassán ülésezett a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, ahol Gubík László, a párt elnöke, új programot mutatott be. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy kiemelt céljaik között szerepel a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megalkotása, valamint a Beneš-dekrétumok nyomán végrehajtott földelkobzások rendezése. Továbbá, a résztvevők kifejezték óhajukat, hogy a parlament fogadja el az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabályt, ahelyett, hogy különálló államnyelvtörvényt és kisebbségi nyelvhasználati törvényt hoznának létre.
Gubík 13 fontos programpontban fogalmazta meg, hogy a párt a jövőben milyen irányba kíván elmozdulni. Az első kiemelt téma a kisebbségek jogállását érintő törvény elfogadása, amely szerintük a nemzetiségek kollektív jogait kell, hogy tükrözze. Ezen kívül a párt önálló költségvetési intézmény létrehozását is tervezi, amely a nemzetiségi oktatás, kultúra és sajtó támogatására összpontosítana. Ennek keretében egy oktatási tanács feladatkörébe tartozna a szlovákiai magyar iskolákat érintő fontos döntések meghozatala. A program további elemeként a párt társadalmi vitát kezdeményez egy természetes régiókra épülő közigazgatási rendszer kidolgozásáról.
Képviseljük a nemzetiségek hangját a parlamentben!
A pártelnök által megfogalmazott pontok között a nemzetiségek nyelvi jogainak erősítése is szerepel. "A magyar mint hivatalos nyelv. Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló törvény elfogadása, ami a magyarok lakta területi egységeken a hivatali eljárásban kötelezővé teszi a kétnyelvűséget" - fogalmazott. Ezen túl a választási rendszer átalakítását is el szeretnék érni. Ennek lényege, hogy az egyes régiókban jó eredményt elérő jelöltek parlamenti mandátumot tudjanak szerezni, de be szeretnék vezetni, hogy a törvényhozásban jöjjön létre az ún. nemzetiségi szószóló intézménye.
Gubík célul tűzte ki, hogy amennyiben egy helyi közösség úgy érzi, szükség van a beköltözők "szűrésére", akkor ehhez a jogállamisággal összhangban álló eszközöket kapjon. A leszakadó térségekben támogatják a vissza nem térítendő otthonteremtési programok bevezetését, emellett egy átfogó akciótervet is sürgetnek a regionális különbségek csökkentésére, valamint az infrastruktúra fejlesztésére. Továbbá, a hazai termelők támogatása is kiemelt cél, amely keretében az Állami Földalap kezelésében lévő földterületek hazai gazdákhoz való juttatását szorgalmazzák. A párt hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen egy komplex vízgazdálkodási program kidolgozása is, amely segíthet az aszályok által okozott károk mérséklésében. Emellett szeretnék orvosolni az önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságait is. "Fontos, hogy jogszabály garantálja a nemzeti közösségek szimbólumainak használatát, legyen szó sporteseményekről vagy kulturális intézményekről, sőt az intézmények falain is" - tette hozzá Gubík.
A pártelnök kitért arra is, hogy a Beneš-dekrétumok nyomán végrehajtott földelkobzások kérdésére megoldást kívánnak találni. "Elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a dekrétumok alapján végrehajtott földelkobzások jogi leállításával, akárcsak a diszkriminatív és elavult kollektív bűnösségi elv végleges eltörlésének és a múlt tisztázásának jogos követelésével" - hangsúlyozta.
A pártelnök általános célként egy széles politikai közösség megteremtését jelölte meg, amelyben többek közt a vegyes házasságban élőket, illetve a magyar anyanyelvű romákat is be szeretné vonzani. "A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek" - szögezte le Gubík.
Gyimesit kizárták
Az OT előtt némi port kavart, hogy a párt korábbi alelnökét, Gyimesi Györgyöt kizárták a Magyar Szövetségből, mivel becsmérelte a párt tagságát és azokban az ügyekben, amelyek során a kormány intézkedései szembe kerültek a magyar közösség érdekeivel, a kabinet oldalára állt. Gubík a tanácskozáson tartott beszédében, közvetve ugyan, de Gyimesi kizárására is reagált, illetve az elmúlt időszak eseményeit is összegezte. Szerinte a magyar politikai szubjektumok közti versenyt, ami az előző másfél évtizedet jellemezte, az MKP nyerte, de úgy véli, ezzel a magyar közösség veszített. "Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített. Illik tehát átértékelni, mi az, ami végre szinergiát teremt, pláne, hogy a politikai törések mára az emkápés-hidas-összefogásos, konzervatív-liberális viták helyett, a "hisz a magyar képviselet fontosságában és egy közösségi együttműködésben" vagy a "lemondott róla, hulljon szét minden" válaszvonal mentén húzódnak" - fogalmazott. A pártelnök a formáció élén eltöltött fél évben végzett tevékenységüket is összegezte. Egyebek mellett megemlítette, hogy a nyelvtörvény szigorításával kapcsolatban tárgyaltak Robert Fico (Smer) miniszterelnökkel, a száj- és körömfájás járvány ügyében pedig Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel egyeztettek.
