A magyar bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékát képviselheti négy vezető vállalatigazgató hírneve.

Május 8-án kerül megrendezésre a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol tapasztalt szakértők osztják meg értékes befektetési stratégiáikat. Legyen szó részvényekről, állampapírokról, nyersanyagokról, kriptovalutákról, ingatlanokról vagy műtárgyakról, itt mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb lehetőségeket. Ne habozz, jelentkezz most!

A Pressinform kommunikációs ügynökség és a Portfolio közös kutatásából kiderült, hogy a hazai vállalati felsővezetők kétharmada stratégiai fontosságú tőkeelemként tekint a társaság hírnevére, reputációjára, amely mintegy 60 százalékban befolyásolja a cégek piaci értékét. De vajon milyen mértékben befolyásolja a vállalat piaci hírnevét, kedvező vagy kedvezőtlen megítélését a cég első emberének elismertsége? 2024-es, a hazai vállalati felsővezetők körében végzett kutatásukban erre a kérdésre keresték a választ.

A társaság első emberének jó hírneve, elismertsége az egész vállalat reputációjának, a cég piaci-üzleti teljesítményének egyik legfontosabb hajtóereje. Egy négy kontinensre kiterjedő korábbi kutatás* szerint a vállalat piaci értékének átlagosan 44 százaléka köszönhető az első számú vezető megítélésének. Mindezt a hazai viszonyokra vetítve, a négy vezető hazai tőzsdei blue chip aktuális, 11 300 milliárd forintos kapitalizációjából nagyságrendileg 5000 milliárd forintot képvisel a négy CEO piaci megítélésének, reputációjának értéke.

A nemzetközi felmérések adatai szoros összhangban állnak a Pressinform kommunikációs ügynökség és a Portfolio legújabb hazai kutatásának eredményeivel.

A magyar vállalati felsővezetők körében a cégvezető piaci hírneve és elismertsége rendkívül jelentős tényezőnek számít, hiszen a megkérdezettek 85%-a hangsúlyozza annak fontosságát a vállalat piaci megítélésében. Különösen figyelemre méltó, hogy 35%-uk kifejezetten kulcsfontosságú elemként értékeli a CEO hírnevét.

Ez a mutató nem csupán hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is rendkívül figyelemre méltó: a korábban említett globális felmérés során a válaszadók a vállalatvezetői megítélést csupán az ötödik-hatodik helyen helyezték el a vállalati hírnévre legnagyobb hatással bíró tényezők között.

A hazai vállalatvezetők egyértelműen felismerik, hogy a cég vezetőjének hírneve, az általa közvetített imázs és kommunikációja jelentős befolyással bír az üzleti működés szinte minden aspektusára. Ugyanakkor ez a hatás nem mindig kedvező, és számos komoly kockázatot is rejthet magában.

Az utóbbi években számos olyan esemény zajlott, amikor egy-egy felsővezetői nyilatkozat, gesztus vagy reakció, legyen az pozitív vagy negatív, jelentős hatással volt az adott szervezetre vagy akár az egész iparágra. Ezek a pillanatok sokszor váratlan fordulatokat hoztak, és megmutatták, hogy a vezetők kommunikációja milyen mélyen befolyásolhatja a vállalati kultúrát és a közvélemény percepcióját.

Az általa irányított vállalat pénzügyi állapota és piaci megítélése egyaránt figyelemre méltó. A cég stabil bevételi forrásokkal rendelkezik, ami lehetővé teszi a folyamatos növekedést és innovációt. A befektetők körében kedvező vélemény övezi, amit a részvények folyamatos emelkedése is tükröz. A piac dinamikájához való alkalmazkodás képessége, valamint a stratégiai döntések révén a cég sikeresen erősíti pozícióját az iparágban. Az átlátható pénzügyi jelentések és a felelős üzleti gyakorlatok hozzájárulnak a cég jó hírnevéhez, és bizalmat ébresztenek a partnerek és ügyfelek körében egyaránt.

A BP Mexikói-öbölben 2010-ben felrobbant olajfúrótornya, illetve Tony Hayward vezérigazgató ennek kapcsán elhíresült televíziós interjúja katasztrofális pénzügyi következményekkel járt: a BP részvényeinek árfolyama másfél hónap alatt 52 százalékot zuhant, miközben a cég 40 milliárd dollárt fordított a környezet megtisztítására és a lakosság, a halászok kárpótlására.

Elon Musk, a világ egyik legismertebb üzletembere, szintén megjárta már a médiaszereplések árnyoldalát. 2018-ban, egy New York Times-nak adott interjú során rendkívül feszítettnek és kimerültnek tűnt. Ez a balul sikerült megjelenés nem csupán a közönséget, hanem a befektetőket és piaci elemzőket is aggasztotta, felvetve a kérdést Musk vezetői képességeivel kapcsolatban. Ennek következményeként a Tesla részvényeinek árfolyama drámai mértékben zuhant.

2005-ben Harry Stonecipher, a Boeing akkori vezérigazgatója pedig egy női alkalmazottal való kapcsolata miatt kényszerült lemondani. Mivel a vállalat vezetése akkoriban már etikai problémák miatt is erős bírálatok kereszttüzébe került, a botrány különösen érzékenyen érintette a vállalatot, erodálta a befektetői bizalmat és rontotta a Boeing hírnevét az iparágban.

A cégvezetők hírnevének és piaci megítélésének alakulásában a kutatás résztvevői kiemelkedően fontosnak tartják a hatékony külső kommunikációt, amelyet közel 97%-uk említett. Ezen kívül a döntésképesség és a döntésekért való felelősségvállalás is jelentős szerepet játszik, hiszen a válaszadók 89%-a ezt tartja a leglényegesebb tényezők között.

A cég teljesítménye és piaci viselkedése szintén kiemelkedő pontszámot kapott, ahogyan a vezető válságkezelési készségei és erős piaci kapcsolatai is. A prioritási listán, amely összesen 16 különböző szempontot foglal magában, azonban...

a középmezőnybe kerültek az olyan vezetői tulajdonságok, mint a motivációs képességek, a tisztességes és etikus vezetői magatartás, valamint a világos vízió és stratégia,

A fontossági lista végén található a politikai kapcsolatok, a döntési szintek delegálása, valamint a nyíltság, a megközelíthetőség és mások hozzájárulásainak elismerése.

A kutatások alapján megállapítható, hogy a vállalatvezetők piaci megítélése szempontjából a vezető nemének, állampolgárságának, életkorának, valamint a cég származásának (legyen az magyar, nyugati vagy keleti) nincs kiemelkedő jelentősége. Az egyetlen tényező, amely valamivel nagyobb figyelmet kapott, az a magyar nyelvtudás, különösen a külföldi cégvezetők körében.

A kutatásunk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a vállalati felsővezetők döntései és azok kommunikációja miként befolyásolják a CEO-k piaci megítélését. Az eredmények alapján a válaszadók 85%-a egyetértett azzal, hogy a vezetői döntések kulcsszerepet játszanak a vezetői teljesítmény értékelésében.

Még nagyobb egyetértés (88 százalék) mutatkozik abban, hogy a vezetői döntések sikerét erősen befolyásolja, mennyire értik meg és fogadják el azokat a vállalati stakeholderek (vásárlók, munkatársak, üzletfelek stb.), ezért a túlnyomó többség (90%) rendkívül fontosnak tartja a döntések körültekintő pozícionálását és kommunikációját.

Mindezeket figyelembe véve a cégvezetők közel fele (45 százalék) arról számolt be, hogy a lehetséges reputációs hatások – amelyek a vállalat és annak vezetésének megítélésében bekövetkező változások – alig (10%) vagy csupán mérsékelten (35%) befolyásolják a döntéseik tartalmát.

A kutatás talán legizgalmasabb paradoxonja abban rejlik, hogy a megkérdezett vállalati vezetők túlnyomó többsége (83 százalék) úgy véli, a CEO kommunikációja kulcsszerepet játszik a vállalat hírnevének és piaci értékének alakulásában. Ugyanakkor...

A megkérdezettek mindössze 32%-a tekinti kiemelt feladatának vagy fontos prioritásának saját vezetői márkájának építését.

A válaszadók 43%-ának mindez csupán elenyésző jelentőséggel bír, vagy egyáltalán nem tartják lényegesnek.

A vállalatvezetők prioritási rangsorában a középmezőnyben található az a tényező, hogy a vezérigazgató hírneve kulcsfontosságú hatással bír a munkavállalók teljesítményére és motivációjára.

A kutatásban részt vevő vállalati felsővezetők a dolgozókkal a céges rendezvényeken és felületeken történő aktív kommunikációt tartják messze a legfontosabbnak a vállalatvezetői imázsépítés szempontjából (4,19 pont az 1-től 5 pontig terjedő skálán).

A második legfontosabb eszközként a jelentős iparági témákban való aktív kommunikációt és a sajtószerepléseket emelik ki, amelyek 3,93-3,75 pontot kaptak. Szintén kiemelt jelentőséggel bír a közösségi médiafelületeken való szakmai aktivitás, amely 3,54 pontot ért el. Érdekes módon, csak egy szűk kisebbség véli úgy, hogy a cégvezetőknek érdemes lenne az iparáguktól független közügyekben, mint például környezetvédelem, makrogazdasági és társadalmi témák, aktívan részt venniük.

Úgy tűnik, hogy bár a vezetői hírnév jelentőségét a legtöbben felismerik, sok vezető mégis ódzkodik a tudatos reputációépítés nehézségeitől és a vele járó kockázatoktól. Sokan nem érzik magukat eléggé felkészültnek a nyilvános megjelenésekre, ami érthető, hiszen a média világában való szereplés nemcsak kihívásokkal, hanem sok esetben félelmekkel is jár. Noha a nyilvánosság erejét és hatását általában elismerik, a vállalatvezetők többsége inkább a biztonságosabb, „kisebb kockázatot” jelentő iparági konferenciákon vagy belső vállalati eseményeken való részvételt választja. Az utóbbi időszakban ugyanakkor egyre inkább felfedezik a közösségi média adta lehetőségeket is, ahol fokozatosan aktívabbá válnak.

A kutatás részleteit itt találhatod meg.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ