Idén a lekvár készítése igazi aranybányává vált: a vidéki piac őstermelői őszintén megosztották tapasztalataikat a szezonról - Pénzcentrum.

Néhányan még bíznak benne, hogy a szezon végére csak lejjebb kúszik a sárgabarack ára, és ha nem is ipari mennyiségben, néhány üveggel csak sikerül olcsóbban is befőzni. Egyelőre azonban maradt a drágaság - nemcsak a barack, hanem általában a magyar gyümölcsnek is horror az ára. Vas megye a szerencsésebb régiók közé tartozik: bár a barack itt is jórészt elfagyott, más gyümölcs bőséggel terem, nem panaszkodnak a meggyre, érik a málna, jónak ígérkezik szilvatermés is, lesz miből lekvárt főzni - mesélték a HelloVidéknek a szombathelyi piac őstermelői, akik most összefogtak, és egy piaci napon közösségi lekvárfőzésbe kezdtek.

Aki idén friss piaci gyümölcsökkel szeretné meglepni a családját, annak bizony mélyen a zsebébe kell nyúlnia – különösen, ha lekvárfőzésre is készül. A helyzet nem éppen kedvező, hiszen a hazai barack ára a tavaszi erős fagyok következtében az egekbe szökött. A HelloVidék június végén arról írt, hogy az ország jelentős részén szinte el is búcsúzhatunk a magyarok kedvenc lekvárjától, mivel a fagyok szinte teljesen tönkretették a sárgabarack-ültetvényeket. Július közepére sem mutatkozik javulás, az árak továbbra is rekordszámokat mutatnak. Ez nem meglepő, hiszen a FruitVeB szezon előtti előrejelzése szerint az idei kajszitermés mindössze 2000 és 4000 tonna között várható, ami csupán 10-20 százaléka egy átlagos év hozamának. A fagykár mértéke országos szinten 95-100 százalékra tehető, ami drámai hatással van a gyümölcstermesztésre.

A Dunántúlon található néhány ültetvény szerencsés módon elkerülte a tavaszi fagyok csapásait. Ráadásul azok a helyek, ahol füstöléssel vagy egyéb technikákkal sikerült megóvni a termést, már bőven ontják a gyümölcsöt: a sárgabarack kilóját jelenleg 1600-1900 forint körüli áron értékesítik.

A szombathelyi Vásárcsarnok falai között pénteken különleges esemény zajlott: a piac 50. évfordulóját ünnepelték egy fergeteges közösségi lekvárfőzéssel. Az "Gyümölcsöző Közösség - Közösségi Lekvárfőzés" projekt keretében, a nyári gyümölcsszezon főszezonjának közepén, hét különböző stand várta az érdeklődőket. Itt, kizárólag a helyi zöldség- és gyümölcsárusok termékeiből, több mint 500 kisüveges lekvár készült el. A főzőhelyeken termelők, civil szervezetek és lelkes piaclátogatók egyesítették erejüket, hogy közösen készítsenek ínycsiklandó barack- és ribizlilekvárt, még diabetikus változat is készült az egészségtudatosabbak számára. Miközben az édes illatok szálltak a levegőben, mi is belekóstoltunk a lekvárfőzés izgalmas folyamatába – de nem hagyhattuk ki a lehetőséget, hogy a helyiek tapasztalataira is rákérdezzünk: milyen élményekkel gazdagodtak a gyümölcsszezon során Vas megyében?

A Nyugat-Dunántúl különleges térség, ahol a nyári időszakban eddig elkerülték a drámai időjárási események, mint az aszály vagy a vihar, amelyek sok más vidéken komoly károkat okoznak a gyümölcsösökben. A helyi őstermelők tapasztalatai szerint bár a sárgabarack termése jelentősen megcsappant, más gyümölcsök tekintetében bőséges a hozam, így ezen a vidéken a gyümölcsszezon jól alakul. Jelenleg a meggy fogy el, a cseresznyeidőszak pedig véget ért - ráadásul az idei termés különösen ígéretesnek bizonyult. Néhány helyen a málna is szépen beérett, de sajnos több őstermelő arról számolt be, hogy a két hete tomboló hőség következtében a szemek összeaszadtak, most viszont inkább a rothadás fenyegeti őket. Emellett a poloskainvázió is problémát jelent néhány gazdának, így a helyzet meglehetősen vegyes képet mutat.

Molnár Istvánné, Marika vasi őstermelő épp sárgabaracklekvárt főzött, amikor a piaci közösségi lekvárfőzésen szóba elegyedtünk vele. Ahogy mesélte, szigorúan saját, jól bevált fazekában készíti a lekvárt - ez az ő lekvárfőző titka. Már vagy harminc éve megvan az edénye, rozsdamentes acélból van: tartós, nem veszi át az ízeket, könnyen tisztítható, de lassabban melegszik. De azt is elárulta, ötven éve őstermelő, és rendszeresen kint van a piacnapokon is.

Idén tavasszal elveszítette a férjét - ezért nem tudták beültetni a földet, de más években, mint mondja, szabadföldön, öntözés nélkül termelnek zöldséget. Mutatja is a telefonján a képeket a hatalmas borsóföldről. "Sárgarépát termelünk a szántóföldön, babot, céklát, burgonyát, uborkát, spárgababot, szokott lenni spenót, sóskánk is" - sorolta. Mindezt öntözés nélkül, ami manapság nem kis dolog.

Vas megye még azok közé a térségek közé tartozik, ahol kevésbé érezni az elmúlt évek aszályait - Nemesbődön, Szombathely szomszédságában 2500 négyzetméteren gazdálkodnak. A zöldségek szabadföldön teremnek, de külön gyümölcsösük is van. A gyümölcsösben is mindenféle terem, amiből lekvár készül - ezeket a zöldségekkel együtt Marika a piacon árulja. Van galagonyalekvárja, készít szilvából, körtéből is - amit éppen ad a természet.

"Az idei termés valami csodálatos a gyümölcsből" - mondja. "Mondjuk a barackot le kellett füstölnünk éjjel. Kétszer is. Van egy katlanunk, abban égettük az ágakat, különben elvitte volna a fagy a termés javát."

Ahogyan mesélte, idén is összegyűlt körülbelül 40-50 üveg sárgabaracklekvár, amit nemcsak a piacra visz eladásra, hanem a család számára is készít. Az idei évben úgy tűnik, hogy a szilvák is bőségesen teremnek, így a szilvalekvár sem fog hiányozni a kínálatból. Emellett kompótot is főz, természetesen mindenféle mesterséges tartósítószer nélkül, hogy a befőtt íze valóban természetes legyen.

Arra, hogy a piacon sem nagyon látni barackot az őstermelőknél, és ha van is, 1900 forint körül adják kilóját, azt mondja: keresik nála is, mert országosan kevés termett, így magasabb áron lehet értékesíteni.

"A jó baracklekvár titka a szeretet" - árulta el végül. "A fazékon kívül ez a legfontosabb. Nem mindegy, ki hogyan, milyen kedvvel és lelkesedéssel áll neki."

Stumpfel Lajos, a vasi őstermelő és kistermelő, a közösségi piaci napon izgalmas bemutatót tart: málnaszörp készítésébe kezdett, amit egy különleges, húsdaráló formájú, professzionális eszközzel végez. "Régebben még kézzel álltam neki a munkának, de ma már nem így van – meséli Lajos, miközben büszkén mutatja be az elektromos, tekerős berendezést. – Ezzel a géppel sokkal gyorsabban és hatékonyabban készítem el a szörpöket és a lekvárokat is. Ez egy komoly darab, tízkilós adagot pillanatok alatt le tudok darálni vele."

Ezután kerül bele egy fixáló, ezzel tartósítja, majd cukorral - vagy ha kell, diabetikus változatban - aztán megy is az üvegbe. Ő a szörpöt bizony nem főzi be, nyersen benne marad a vitamin! - teszi hozzá.

Őstermelőként lekvárokat, szörpöket, savanyúságokat és házi süteményeket készít a családdal. Gencsapátiban élnek, Szombathely határában három különböző területen is gazdálkodnak, és amit csak lehet, öntöznek.

- Van olyan hely, ahol sikerült megvalósítanunk a csepegtetőrendszer telepítését: az IBC-tartályból folyik a víz a csőhálózatba - osztotta meg velünk az élményeit.

Őstermelőként néhány tyúkot is tartanak - a házi süteményekhez ugyanis szükség van tojásra. Mindössze öt tyúkjuk van, de azok is napi hat tojással szolgálnak.

Stumpfel Lajos már régóta jelen van a piacon, jól ismert helye van a vásárlók körében. "Ha bőséges a termés, akkor mindent elhozunk a piacra, de sokszor inkább a feldolgozásra koncentrálunk, különösen a szörpök készítésére. Az idei évben már nyolc lakodalomba is szállítottunk házi süteményeket" - osztotta meg tapasztalatait a HelloVidék munkatársával.

A vásárlók gyakran panaszkodnak, miért ilyen drága a barack. Erre az őstermelő így válaszolt: "Azért, mert amit árulnak - még a piacokon is -, az sokszor több kézen megy keresztül. Egy termelő nem mindig tudja maga eladni a gyümölcsöt: nincs rá ideje, munkaereje, inkább eladja egy felvásárlónak. A felvásárló továbbadja, sokszor a nagybani piacra, ahonnan aztán a kereskedők hozzák ide. Ez a lánc minden pontján növeli az árat - mindenki rátesz valamennyit. Ez egyfajta lépcső, csak most nem lefelé, hanem felfelé vezet. A másik ok, hogy ha kevés terem, miközben a kereslet meglenne, az automatikusan felhajtja az árakat. Ez egy ördögi kör. Éppen ezért érdemes közvetlenül az őstermelőktől vásárolni. De azt is tudni kell, hogy ha nálunk kevés a termés, azt nagyon gyorsan elkapkodják."

Az áremelkedés kapcsán még elmondta: muszáj nekik is emelni, követniük kell a trendeket, de igyekeznek reális árakat tartani. (Egy fél literes málnaszörp 1200 forintba kerül az őstermelőnél.) l"Ha megnézzük az üveges málnaszörpöt - nem drágább, mint a boltban, viszont a gyümölcstartalom össze sem hasonlítható."

Vannak, akik az innovatív technológiákban látják a jövőt – például olyan csodás készülékekkel, mint a Thermomix, készítik a lekvárt. A szombathelyi látványfőzésen éppen egy ilyen modern edénnyel ismerkedhettünk meg, ahol a kevergetés szinte már el is maradt. Mások ezzel szemben a hagyományos módszerekhez ragaszkodnak: a szilvalekvárt például csak üstben, fával és tűzön főzik, ahogyan azt generációk óta tették.

Az egyik piacon sétálva, a pult előtt állva, egy vásárló hangosan panaszkodott: hiába kutat az interneten, az idei barackárak annyira elszálltak, hogy tíz kilóért húszezer forintot is kérnek. - Minek főzzek be? - tette fel a kérdést. A barackot inkább elhagyja, mert fügéből szeretne lekvárt készíteni – a fája ugyanis roskadásig tele van gyümölccsel. "Farsangkor majd azt esszük a fánkhoz, és a karácsonyi zserbóra is kerül belőle" – mondta, miközben megjegyezte, hogy itt a nyugati határon lassan már a citrom érkezik előbb a kertbe, mint a kiváló magyar barack.