A krízis árnyéka elegendő ahhoz, hogy a vezetők azonnal cselekvésre készüljenek, és a menekülés stratégiáját válasszák.

Mérföldkő lehet a fluktuációs kutatások terén a Corvinus Egyetem adjunktusának legújabb publikációja, amely rávilágít arra, hogy egy-egy gazdasági sokkhatás nem csupán az érintett iparágakat sújtja, hanem szélesebb körű bizonytalanságot generál, és a tehetséges szakemberek elvándorlásához is vezethet, még olyan vállalatok esetén is, amelyek közvetlenül nem érintettek a negatív események által. A kereskedelmi szankciók, járványok és ökológiai katasztrófák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vezetők egy része a jövőjüket érintő bizonytalanság és a karrierjük kockázatai miatt önként lemond a pozíciójáról, így távozik.

A geopolitikai sokkok, a koronavírus-járványhoz hasonló makroszintű krízishelyzetek vagy éppen az egyik állam által másokkal szemben alkalmazott szankciós csomagja iparágakon átívelő bizonytalanságot és a tehetségek menekülését okozza a negatív hatások által közvetlenül nem érintett vállalatoknál is - derül ki a Corvinus Egyetem kutatásából.

Xiaomeng Liu, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, legújabb kutatásában egy új fogalmat, a "sokkelőrejelzést" mutatott be, amely arra szolgál, hogy megmagyarázza, miként befolyásolja a potenciális zavarok előrejelzése a munkavállalók önkéntes távozási hajlandóságát. A 2014 és 2021 közötti időszakot vizsgáló tanulmány megállapította, hogy amikor az Egyesült Államok szankciókat vezetett be, a külföldi vezetők olyan vállalatoknál is aggodalmat éreztek a várható korlátozások miatt, amelyek nem álltak közvetlen kapcsolatban a retorziókkal.

Az ún. sokkelőrejelzés az a magatartás, amelynek során a szervezetekben az egyének pusztán a várható külső, tágabb környezetben bekövetkező sokkhatások hírére önként elhagyják vezető pozíciójukat, még akkor is, ha a saját szervezetük nem érintett.