A klímaváltozás és a természetvédelem elhanyagolásának következményeiért Szlovákia komoly árat fog megfizetni.
Az Európai Bizottság a múlt héten publikálta éves jelentését Szlovákiáról, melyben részletesen elemezte az ország gazdasági és társadalmi helyzetét, valamint az államháztartás állapotát és a különféle reformok megvalósításának előrehaladását. A környezetvédelem és klímavédelem témaköre külön fejezetet kapott, ám sajnos nem túlságosan kedvező képet fest Szlovákiáról, ráadásul a jelenlegi kormányt is éles kritikával illeti.
A jelentés nem csupán a klímaadaptációs lépésekre összpontosít, hanem kiterjed a biológiai sokféleség megőrzésére, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra, a természetes vízi ökoszisztémák állapotának felmérésére, a vízközmű-hálózatok helyzetének elemzésére, valamint a megújuló energiaforrások szlovákiai felhasználásának értékelésére is.
Több alkalommal is hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás hatásaira való felkészülés, valamint a természetvédelem elhanyagolása komoly következményekkel járhat.
A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás
- olvasható a jelentésben.
Az Európai Bizottság elsősorban azt kritizálja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el olyan fontos területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése, emellett a környezetvédelmi szabályozások lazítására is sor került. Továbbá hangsúlyozza, hogy a 2024-es évben a környezetvédelmi minisztériumban végbement személyi átalakulások gyengítették az intézmény szakmai kapacitásait.
A bizottság számításai alapján Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene szánnia a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére. Jelenlegi állapot szerint azonban ez az összeg csupán 364 millió euróra rúg. Az alulfinanszírozottság részben annak tudható be, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források felhasználását a természetvédelmi célok érdekében. Ezen kívül a környezetvédelmi minisztérium leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, melyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretein belül.
A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti.
