Valóban igaz, hogy a fiúk általában jobban teljesítenek matematikából? – A szülők szerepe is jelentős, hiszen gyakran befolyásolják a lányok önértékelését, ami később a karrierjükre is hatással van.

Senkit nem érhet meglepetésként, hogy a férfiak gyakran magabiztosabbnak tűnnek saját képességeikben, mint a nők. Ez különösen érvényes a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és legfőképp a matematika világában. Mindez annak ellenére van így, hogy a valós matematikai teljesítmény terén a fiúk és lányok közötti eltérések mára már minimálisra csökkentek.

Az alábbi grafikon szemlélteti, miként változik a nemek közötti eltérés a matematikai készségek önértékelésében az OECD tagállamaiban. Ez az önértékelés azt mutatja, hogy a fiúk és lányok mennyire vélik magukat jónak a matematikában. Az ábra a negyedikes diákok tényleges tesztpontszámaival összevetve, a Trends in International Mathematics and Science Study (TIMSS) adatfelvételének eredményei alapján tárja fel a különbségeket.

Az egyenes vonal azt a pontot jelöli, ahol a fiúk és a lányok önértékelése a matematikai teljesítményükről egyensúlyban van: a fiúk éppen annyival tartják magukat jobbnak, amennyivel valójában is jobbak. Ha egy ország a vonal fölött helyezkedik el, az azt jelenti, hogy a fiúk önértékelése egyre inkább eltér a valóságtól, így a különbség a valós teljesítményük és az önképük között egyre inkább megalapozatlan.

A fiúk a legtöbb országban hajlamosak túlértékelni matematikai tudásukat a lányokhoz viszonyítva. Érdekes, hogy a fiúk és a lányok közötti önértékelésbeli eltérés a matematika terén háromszor nagyobb, mint a tényleges tesztpontszámok közötti különbség.

A fiúknak a matematikai teljesítményük átlagosan 0,1 szórásegységgel meghaladja a lányokét, viszont saját maguk képességeit 0,3 szórásegységgel magasabbra értékelik.

A matektudás önértékelésében tapasztalt nemek közötti eltérések jelentősége abban rejlik, hogy...

Ez kifejezetten jelentős kihívást jelent azokon a területeken, ahol éppen munkaerőhiány tapasztalható – ilyenek például a mérnöki szakmák.

Amennyiben a tehetséges nők elkerülik ezeket a szakterületeket, mert hamisan alábecsülik saját képességeiket a férfiakkal szemben, az hosszú távon, akár generációkon keresztül is jelentős társadalmi és gazdasági hátrányokat vonhat maga után.

Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk, miért él tovább a népszerű felfogás, miszerint "a fiúk jobban teljesítenek matematikából, mint a lányok", különösen olyan családokban, ahol mindkét nem képviselteti magát. Az Egyesült Királyságban végzett Twins Early Development Study (TEDS) adataira támaszkodva igyekeztünk jobban megérteni, milyen tényezők, mint a testvérek hatása, a szülők és tanárok előítéletei, valamint a társadalmi sztereotípiák, játszanak szerepet ebben a jelenségben. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy az objektív matematikai készségek csupán kis mértékben magyarázzák a matektudás önértékelésében tapasztalható eltéréseket, és ami még meglepőbb, hogy ez a különbség a fiú-lány ikerpárok között még kifejezettebb.

A szülők befolyása kiemelkedő szerepet játszik a különbségek kialakulásában. Megfigyeltük, hogy

a szülők hajlamosak túlbecsülni a fiúk matematikai képességeit, és alábecsülni a lányokét, ezzel korán megerősítve a nemi sztereotípiákat.

A fiúk csupán azokban a családokban emelték ki a matektudásukat a lányokéval szemben, ahol a szülők torz nézőpontja érvényesült. Érdekes módon – bár mérsékeltebb formában – a gyerekek matematika tanításával foglalkozó tanárok értékeléseiben is fellelhető volt a fiúk tudásának túlértékelése, míg a lányok képességeit alulértékelték, annak ellenére, hogy tisztában voltak a gyerekek valódi készségeivel.

Nem csak a szülők számítanak a matektudás önértékelésének alakulásában, hanem a testvérek is. Azt találtuk, hogy a fiúknak előnyt jelent, ha van egy magabiztos fiú ikertestvérük: a saját önértékelésük pozitívan korrelál a testvérük önbizalmával. Ugyanez azonban nem igaz a lányokra: ha egy lánynak van egy nagyon magabiztos fiú ikertestvére, az ő saját önértékelése nem lesz magasabb. Ez arra utal, hogy a lányok másképp reagálnak a magabiztos fiú kortársakra - nem motiválódnak (vagy versenyeznek), hanem inkább elbátortalanítva érezhetik magukat.

Bár eredményeink nem értelmezhetők oksági hatásokként, hozzájárulnak a nemek közti munkaerőpiaci különbségek megértéséhez - különösen a vezető pozíciók terén. A nők számára a rendkívül magabiztos férfiak jelenléte sokszor nem inspiráló, hanem éppen visszatartó erő lehet.

Mivel a felsővezetői pozíciókat hagyományosan magabiztos férfiak töltik be, a nők így kettős hátrányba kerülnek: egyrészt kevésbé magabiztosak, másrészt ezt a kevés magabiztosságot sem támogatja a környezet - míg a férfiak önbizalmát igen.

Ez a jelenség gátat szabhat a nők számára, hogy belépjenek és előrehaladjanak a legfelsőbb szintű pozíciókba, amit gyakran üvegplafonként emlegetnek.

A bejegyzésben hivatkozott kutatás, amely Anna Adamecz, John Jerrim, Jean-Baptiste Pingault és Dominique Shure közreműködésével készült, a következő címet viseli: "Peers, parents, and self-perceptions: the gender gap in mathematics self-assessment." A tanulmány a Journal of Population Economics 2025-ös számában fog megjelenni, és DOI hivatkozása: 10.1007/s00148-025-01087-2. E kutatás megvalósítását az Economic and Social Research Council támogatta, a támogatási szám pedig ES/T013850/1.

A cikk a szerző személyes nézőpontját tükrözi, amely eltérhet a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontjától.