A Balkán gyönyörű tájain, egy olyan ország található, ahol már 37. kísérletre sem sikerült megalakítani a parlamentet.
Harminchetedik próbálkozásra sem alakult meg a koszovói parlament, a szerdai ülést mindössze 1 perc 55 másodperc után megszakították. A korelnök péntekre hívta össze az újabb ülést, hogy a választások után több mint négy és fél hónappal megkezdhesse munkáját a törvényhozás.
A február 9-i parlamenti választások során a kormányzó baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen a szavazatok 42,3%-át megszerezve győzelmet arattak. Ez a siker 48 képviselői helyet biztosított számukra a 120 fős törvényhozásban, ami azt jelenti, hogy Albin Kurti miniszterelnök pártjának szüksége volt koalíciós partnerre a kormányalakításhoz. A második helyen a korábbi államfő, Hashim Thaci által vezetett Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett, 20,95%-os támogatottsággal, míg a harmadik helyezett a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 18,27%-kal. Ramush Haradinaj volt miniszterelnök Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6%-ot tudtak elérni. A többi albán párt nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. A nemzeti kisebbségek számára összesen 20 garantált hely áll rendelkezésre a parlamentben: 10 a szerb közösségnek, míg 10 a többi nemzeti csoportnak. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, míg egy hely az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért pártnak jutott.
A parlament alakuló ülését április 15-én hívták össze, de az új összetételű törvényhozás megalakulása elmaradt. Ennek oka, hogy az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, mivel a miniszterelnök és a kormány tagjai még nem mondtak le tisztségükről, így nem tölthették be a képviselői szerepet. Néhány nappal később ugyan lehetőség nyílt arra, hogy a képviselők letöltsék esküjüket, de a házelnök személyéről azóta sincs konszenzus.
Vitát váltott ki már a házelnök megválasztásának a módja is, és a szerdai ülés éppen emiatt nem tudott folytatódni, ugyanis már az ülés kezdetén egyértelművé vált, hogy 52 képviselő nem nyilvános, hanem titkos szavazást követel, míg a legtöbb képviselővel bíró Önrendelkezés ennek ellenkezőjét szeretné. Ahhoz, hogy megváltoztassák a szavazás módját, a képviselők többségének szavazatára van szükség, azaz a kezdeményezést 61 politikusnak kell támogatnia.
A koszovói törvények nem szabályozzák, hogy hányszor lehet megkísérelni a házelnök megválasztását, az egyetlen feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell tartani. Amennyiben sikerül megválasztani a parlament elnökét, a köztársasági elnök fel kell, hogy kérjen valakit kormányalakításra. Amennyiben a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Önrendelkezésnek nem sikerült kormányt alakítania, úgy a második helyen végző PDK, majd a harmadik helyen szereplő LDK jelöltjét kéri fel az államfő. Ha senki nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, előrehozott választásokat kell kiírni.
