2017 óta nem tapasztaltunk olyan mértékű influenzajárványt Magyarországon, mint amivel most szembesülünk.

Magyarország 2017 óta a legsúlyosabb influenzajárvánnyal küzd. A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok alapján a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) január harmadik hetében 53 800 ember keresett fel orvost influenzaszerű tünetekkel, ami jelentősen meghaladja az előző évek hasonló időszakának adatait.

Az influenzaszerű megbetegedések a légúti figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseiből készített becslés szerint 2025 januárjának első hetében 19 900 főt, míg a hónap második hetében 43 300 főt érintettek. Legutóbb 2017-ben fordultak a mostaninál többen influenzára emlékeztető tünetekkel a háziorvosukhoz.

"Egyértelmű, hogy járvány van, egyértelmű, hogy sok a beteg" - nyilatkozta a Qubitnek Csilek András infektológus szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke, aki szerint a mostani influenzaszezon a tavalyihoz hasonlóan hamarabb kezdődött a korábbi években megszokottnál. Az influenza "már decemberben itt volt" - tette hozzá.

Az NNGYK legfrissebb statisztikái szerint január 13. és 19. között Magyarországon összesen 246 900 ember keresett fel orvost akut légúti fertőzés tüneteivel. A betegek 43,5%-a a 0-14 éves korosztályból került ki, míg a 15-34 éves fiatalok aránya 27,1%-ra rúg. A 60 évesnél idősebb páciensek a teljes szám 9,8%-át alkotják. Az influenzaszerű megbetegedések kapcsán hasonló tendenciák figyelhetők meg, hiszen a betegek 67,8%-a 34 év alatti.

A sentinel orvosok által január harmadik hetében laboratóriumi vizsgálatra küldött 314 légúti mintából 82 volt pozitív a H1N1-re, 23 a H3N2-re, 27 pedig Influenza B vírusra. Más légúti kórokozók ennél jóval alacsonyabb számban okoznak most fertőzést: a humán metapneumovírust (hMPV) 6, a légúti óriássejtes vírust (RSV) 8, és a covidot okozó SARS-CoV-2-t 5 betegnél mutatták ki. Az influenzához hasonló tünetekkel járó megbetegedések túlnyomó többségéért így most valószínűleg ténylegesen az influenzavírusok felelősek.

A légúti figyelőszolgálat nyilvánosságra hozott adatai szerint január harmadik hetében 24 kórház összesen 250 pácienst fogadott, akik súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) tüneteivel érkeztek. Ebből a csoportból 29 beteg részesült intenzív vagy szubintenzív ellátásban. A laboratóriumi vizsgálatok során a kórházi kezelésre szoruló betegek közül 113 esetben influenzavírust, 14 alkalommal RSV-t, és 18 esetben SARS-CoV-2 vírust azonosítottak. Az influenzaszerű megbetegedések miatt januárban kórházi ellátásra szoruló betegek száma enyhén meghaladja a tavalyi év azonos időszakának adatait, míg az intenzív vagy szubintenzív ellátást igénylők száma gyakorlatilag változatlan maradt.

Csilek megjegyezte, hogy míg korábban decemberben a vírus csak elszórtan okozott fertőzéseket, és a valódi terjedés januárra vagy annak végére tehető, addig az utóbbi két szezonban – a 2023/2024-es és a mostani, 2024/2025-ös időszakban – már jóval korábban megjelentek influenzás esetek. A szakorvos azonban hangsúlyozta, hogy „a súlyosságát tekintve nem állíthatom, hogy ez az influenza eltérne a többitől”, tehát a jelenleg keringő vírusváltozatok a szezonális influenza szokásos mintázatai szerint viselkednek.

Bár most zárt térben érdemes maszkot hordani és kerülni a tömegrendezvényeket, Csilek szerint a legfontosabb a védőoltás, amit sose késő beadatni. A vakcinával oltottak a szakember szerint sokkal kisebb eséllyel betegednek meg, kevésbé fogékonyak a kórokozóra, és kisebb eséllyel adják tovább azt. Csilek szerint a kívánatos az lenne, ha kialakulna az évenkénti influenzaoltás kultúrája - ami szerinte a covidjárvány előtt valamennyire létezett is. Erre az elhalványuló védettség mellett azért van szükség, mert évről évre változhat az, hogy a H1N1, H3N2 és Influenza B vírustörzsek éppen mely változatai keringenek az emberi populációban.

A szakorvos úgy érzékeli, hogy az utóbbi években nem különösebben népszerűsítették az influenza elleni védőoltásokat. Korábban, mint mondta, lehetett arról hallani, hogy érkezik az influenzaszezon, és ideje annak, hogy például a krónikus betegek beoltassák magukat. Mostanában viszont az influenzaszezon végén a szezonális oltások nagy hányadát kidobják. Az NNGYK adatai szerint a 2023/2024-es szezonban 594 465 fő kapott térítésmentes influenza elleni védőoltást a 2023 októberében rendelkezésre álló 949 000 adag vakcinából. Az NNGYK 2024 októberi közleményéből az is kiderül, hogy az elmúlt 14 évben a 2023/2024-es szezonban volt a legkevesebb a beadott influenza elleni védőoltások száma.

Csilek tapasztalatai szerint a betegekkel folytatott beszélgetések során sokan nincsenek tisztában azzal, hogy jelenleg influenzajárvány zajlik, és sokan azt sem tudják, hogy létezik védőoltás a betegség ellen. Hasonlóan, az új COVID-19 vakcinákra vonatkozó információk sem jutnak el széles körben a páciensekhez – noha a legfrissebb SARS-CoV-2 vírusvariánsok ellen kifejlesztett mRNS-alapú vakcinák csak decembertől lesznek elérhetők. A szakorvos véleménye szerint az influenza háttérbe szorulásához hozzájárulhatott, hogy a COVID-19 elleni védekezés során az influenzás megbetegedések száma is jelentősen csökkent.

Bár napjainkban egyre erősödik az oltásellenes hangulat, Csilek szakorvos hangsúlyozza, hogy ez a jelenség nem érinti jelentősen az influenzavakcinációra jogosult csoportokat, mint például az időseket vagy krónikus betegeket. Ugyanakkor a szakember megjegyzi, hogy a városi legendák, miszerint az oltás maga betegséget okozhat, valóban csökkenthetik az oltási hajlandóságot. Ennek a tévhitnek a hátterében két fő tényező állhat: egyrészt az oltás során a szervezet immunválaszának eredményeként előfordulhat, hogy a páciensek helyi fájdalmat vagy hőemelkedést tapasztalnak. Másrészt, mivel november és december környékén gyakoriak a légúti vírusok által okozott járványok, sokan hajlamosak összekapcsolni ezeket a tüneteket az influenzavakcinával, amelyet ebben az időszakban szoktak beadatni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Magyarországon elérhető 3Fluart vakcina inaktivált vírusrészecskéket tartalmaz, így nem képes influenzás megbetegedést előidézni.

A brit Times múlt pénteki beszámolója szerint Skóciában az elmúlt évtizedek legkomolyabb influenzajárványa pusztít, ami komoly terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. Január második hetében az országban 168 influenzához kapcsolódó halálesetet jegyeztek fel, ami 2000 óta a legmagasabb heti szám az influenzajárványok történetében.

A lap beszámolója szerint a szokatlanul súlyos járvány mögött részben az állhat, hogy a korábbi évekhez képest kevesebb veszélyeztetett beteg döntött az oltás mellett. "Az influenza szempontjából veszélyeztetett emberek közel kétharmada, valamint a COVID-19-nek kitett egyének háromnegyede még nem oltatta be magát. Az oltási kedv mind az influenzával, mind a COVID-19-cel kapcsolatban alacsonyabb a tavalyi év hasonló időszakához képest, minden jogosult csoportban" - nyilatkozta a skót egészségügyi rendszer egyik képviselője.

Az influenzajárvány mértékével, a magyar lakosság oltottsági arányával és az oltási hajlandóság alakulásával kapcsolatos kérdéseinkkel kedden és szerdán is megkerestük az NNGYK-t. Ezen kívül külön kérdéseket juttattunk el Surján Orsolya Népegészségügyi Helyettes Országos Tisztifőorvosnak, aki az év elején nyilatkozott a járványhelyzetről. Jelenleg még nem kaptunk választ megkereséseinkre, de amint új információk érkeznek, frissítjük cikkünket.

Az NNGYK csütörtök délelőtt nyilvánosságra hozott szennyvízvizsgálati eredményei alapján az influenza A vírusok örökítőanyagának koncentrációja az ország területén csökkenő tendenciát mutat. A hatóságok úgy vélik, hogy ez arra utalhat, hogy "az influenza A fertőzések számának növekedése a közeljövőben valószínűleg meg fog állni". Ugyanakkor, ahogy a brit egészségbiztonsági hivatal (UKHSA) jelentéséből is kiderül, az influenzaszezon egyes esetekben akár áprilisig is eltarthat Európában.