10. Kínai Űrnap: Útnak indult a Sencsou-20 űrhajó a Mennyei Palotába A Kínai Űrnap keretein belül izgalmas eseményre került sor: a Sencsou-20 űrhajó immár a csillagok felé veszi az irányt, hogy felfedezze a Mennyei Palota titokzatos világát. Az űrhajó fe
A Sencsou-20 űrhajó, három bátor űrhajós kíséretében, elindult a kínai űrállomás irányába a Csiucsüan űrközpontból. A Hosszú Menetelés-2F rakéta emelte az égbe az űrhajót, helyi idő szerint csütörtök délután 17 óra 17 perckor. Az űrhajó várhatóan néhány órán belül csatlakozik a Tienkung, vagyis a Mennyei Palota űrállomáshoz, ezzel újabb fontos lépést téve a kínai űrkutatás történetében.
Az űrhajó startját a Hosszú Menetelés-2F rakéta biztosította, helyi idő szerint csütörtökön 17 óra 17 perckor. A tervek szerint néhány órán belül eléri az űrállomást, ahol a legújabb küldetések során izgalmas felfedezések várnak rá.
A misszió irányítását Csen Tung ezredes látja el, aki már tapasztalatot szerzett a Sencsou-11 és -14 küldetések során az űr mélységeiben. Társai, Csen Csung-zsuj űrpilóta és Vang Csie mérnök, most debütálnak az emberes űrrepülések világában, izgalmas kihívások elé nézve az ismeretlenben.
A három új tajkonauta a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás személyzetének helyére lép, akik jelenleg a Sencsou-19 küldetés keretében dolgoznak az űrbázison. A jelenlegi csapat tagjai - Caj Hszü-csö, Szong Ling-tung és Vang Hao-cö - április 29-én térnek vissza a Földre, ezzel befejezve küldetésüket az űrben.
A Sencsou-20 legénysége izgalmas űrkutatási és alkalmazási kísérletek sorozatát valósítja meg, miközben különböző rakományokat és felszereléseket, többek között egy innovatív űrszemét elleni védőkészüléket is telepít. Ezen kívül különféle helyreállítási feladatok végrehajtására is vállalkozik, hozzájárulva ezzel az űr környezetének védelméhez és a felfedezések elősegítéséhez.
A küldetés keretében zebrahalakat, planáriákat és streptomycákat is magukkal visznek az űrállomásra, hogy izgalmas élettudományi kísérleteket folytathassanak velük.
A legénység várhatóan október végén tér vissza a Földre, utánpótlásokat a pilóta nélküli Tiencsou-9 teherűrhajón keresztül kapnak majd.
A Sencsou-20 a kínai emberes űrprogram 35. küldetése, amely jelentős lépés az ötödik legénységgel végrehajtott expedícióként a kínai űrállomás alkalmazás-fejlesztési fázisában.
Az indítást a 10. Kínai Űrnapra időzítették. Ezen a napon 55 évvel ezelőtt, 1970. április 24-én juttatta Kína az űrbe első műholdját (DFH-1), ötödikként a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán után.
Kína már több évtized óta eurómilliárdokat fektet űrprogramjába. Az űrállomás megépítésére és saját űrexpedícióinak elindítására részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba.
Az a távoli ázsiai nemzet, amely 2003-ban először indította űrhajósát az űr mélyébe, most ambiciózus célokat tűzött ki: 2030-ra embereket szeretne eljuttatni a Holdra.
